Erdő - Vampires' Island

*Hanára néz, és kerek szemekkel nézi a végbement 'reakciót'*
Megöltem.. megöltem a testvérét.. és tényleg a báttya volt..
*Lassan néz le két kezére, és remegve, mereven bámulja őket, majd elsápadt arccal néz fel a lányra*
Hana..
Én..
Én nem tudtam..
*Elindul felé lassan*
Ne haragudj rám..
Teljesen elveszítettem a fejem..
Nem tudtam, hogy..
hogy a te..
a te testvéred volt..
*Hangja elcsuklik*

*Eltakarja a haja az arát ,majd váratlanul felkiált s a könnyek végre kiszabadulnak zárt cellájukból. Indulatosan kiáltott.*
Ez olyan ,mintha én megölnél a bátyádat s útána kérnék bocsánatott!
Tényleg mit szólnál hozzá Amy vagy inkább Alice ?
*Megfogja a fejét mindkét kezével ,miközben a könnyei szállnak alás potyognak ,ömlenek az arcáról. Amugy is fehér a lány ,de most ténylegesen olyan sápadt lett ,mint Alice alapjáraton.*
A gond az...
* hüppögött s csukladozott a hangja*
...hogy tudom ,hogy megy ez.
Tudom ,hogy nem akartad bármennyire is fáj...
de....mégis csak ő volt...
*Megállitja a lányt ,csak pár centire vannak egymástól.*
Akkor Takanori is igazából Naito...
hum..
*elmosolyodik kínjában*
Jól el hazudtátok a nótát...
*Rápillant fájdalmasan.*
A gond csak az, hogy bármennyire is bánt.
Nem tudlak bántani...sem téged ,sem a bátyádat.

*Tágra nyílt szemekkel, az ő arcán is végigcsorognak könnyei... Végignézni azt, ahogy tönkretette egy lány életét a puszta éhsége miatt pár évvel ezelőtt oly' fiatalon.. Teljesen elkeserítette. Mindeközben pedig a gyomra korgott már, hisz éhes volt ismét, ám most nem igazán érdekelte. Félrerakta minden érzelmét, csak a bűntudat, döbbenet és csalódás járta át, tetőtől-talpig. Mélyen belenézett a zokogó lány szemébe, aki épp most fedte fel kilétét. Eszébe jutott, miről beszélgetett Griewerrel, a furcsa aura, és miegymás, amit a bárd kilétére fogott.*
Nem is lehetne ez igaz. Hana tizedét van együtt egy nap Griewerrel, mint én vagy más..
Mit is mondott?
Nem tudna bántani...
Nem vámpír, nem ember, nem grufti..
Csak vadász lehet...
*Hangja remegve csendül fel*
Hana...
Mindez azért volt, mert az életünkre törnek, érted?
Az emberek egy mutánsnak tartanak. Más emberek életét oltom ki a puszta éhségemmel, emberek ezreit ölöm meg évente, mert így születtem. Ha valaki végignéz rajtam, arra gondol: "Micsoda gyönyörű lány!" És senkinek nem jutna eszébe, hogy egy utolsó gyilkos vagyok. Vadászok százait kerültük már ki. Naito is ezért tart velem. Ezért félt, mert az életünkre vadásznak.
Hogy ne oltsak ki mégtöbb életet...

*Egész idáig a faluban mászkált, és kicsit rosszul érezte magát, amiért így bánt húgával, így elindult vissza a lányokhoz.*
Fárnya lelkiismeret...
*Még igazából oda se ér, már nekikezd*
Figy, Amy, ne...
*Mikor odaér, és lefékez előttük, megszakad a mondanivalója*
Mi történt?

*Néz rá zokogva.*
Igen...az emberek elítéléséről tudok én is miegymást...
*nevet kínjában*
Tudod igaz ?
*Félre dönti a fejét s csak csendben nézi a lányt, s ő is őt. Tudta ,Alice már rájött ,hogy nem ember hanem vadász. Tudta ,hogy most miatta felborult minden ,s ezért őt megfogják ölni. Megölik ,mert nem teljesitette a parancsot, és nem fogja őket érdekelni ,hogy miért. Gyengének titulálják majd. Gyengének és elesettnek. És igen ,talán az volt most. Gyenge mert megszerette ezt a helyet s ezeket az embereket ,bár kiakarták párszor szívni a vérét.*
A vadászok étke vagy ?
*elmosolyodik*
Rajtad van a legnagyobb jutalom...
*vállatvon*
De gondolom tudtad.
Bármenyire is tűnhet furcsának.
Én nem öltem még embert...sem mást.
És nem most fogom elkezdeni.
*Ekkor meghalotta Naito hangját. Könnyei még mindig verdesik az arcát, üres vagy szomorkás szemeivel most rátekint a srácra, majd vissza a lányra és újra a srácra.*
Ali....Amy....
Elmondod vagy nem ?

*Lehajtja fejét némán Hana beszéde után. Könnyei még mindig csorognak. Lassan felfigyel Naito hangjára, és anélkül, hogy felnézne, elé sétál. Mivel Naito utoljára kiskorában látta sírni, elég furcsa látványt nyújtott. Hosszú szőke hajú, érett nőnek kinéző lány, aki most úgy sír, mint egy ötödik életévét betöltött dackorszakában levő kislány. Felnéz, hogy belenézhessen a fiú szemeibe.*
Hana..
Hana egy vadász..
És nem akar megölni minket...
*Mondja elég érthetetlenül. Naito mellkasára borulva zokog, belemarkolva pulóverébe*
Megöltem..

*Ijedten néz húga szemébe, majd szorosan átöleli, és megsimogatja a hátát. Alice válla fölött Hanára néz*
Miért? Ez a dolgod nem?
Ha nem ölsz meg minket, meghalsz... gondolom ezt te is tudod.
*Keserűen elmosolyodik*

*kínjában elmosolyodik s állja a fiú mosolyát.*
Nektek csak jó, nem Naito ?
*Alice-ra pillant ,s a mosoly lehervad az arcáról. *
Sajnálom Alice....
Milyen furcsa ,hogy egyes szálak mennyire összekötik az embereket nemde ?
Azért lettem vadász ,mert te megtetted azt... azonban mégsem vagyok képes rá. Gin, nem engedte a bosszút...sosem tarotta jó dolognak.
És most...
*Tekint remegő kezeire amit maga elé tart.*
Napjaim vannak hátra....vagy heteim.
*Ráppilant Naito-ra aki úgy ölelte a húgát ,mintha ezer vérebtőlis megvédte volna. A lány értette ezt. Haloványan elmosolyodott.*
Nem szólok a vadászoknak rólatok ,de legyetek ovatosak mert szerintem sejtenek valamit.
Bár életem nem lényeg...megvédem magam egy ideig. Amig nem tudják a mai napot...addig ti is és én is biztonságban vagyok...
Ha viszont ma elmentek Higure-ből s holnap nem jelentek meg a Mulatságon gyanut fognak.
*oldalra dönti picit a fejét s letörli a könnyeit. Nem sírt mióta Gin meghalt.*
Játszátok tovább a színjátékot ....amúgy is jól ment...

*Fejével Hana felé fordul, de hagyja, hogy Naito ölelése maradjon rajta*
Nézd, Hana, ha már sejtenek valamit, Griewer csak szeretne valamit evvel a találkozóval..
*Felnéz a fiúra*
Velem akar menni kettesben, és nem hozhatlak téged...
Én pedig beleegyeztem, énekelt is nekem...
*Könyörgően néz rá*
Viszont akkor ha nem megyünk el, Hana élete forog kockán...

Elmész.
*Bólint*
De én is. És Hana is.
*Megereszt egy halvány mosolyt a lány felé, majd felnéz az égre*
Nesze nekem, mostmár két lányt kell védenem...
*Sóhajtja viccesen*

*Teljesen meglepődik azokon amit Alice mondott.*
Griewer...megígértette ezt veled ?
*Néz rá nagy szemekkel*
Valamit tényleg tervezhet....
*Még jobban meglepődik mikor Alice a védelmére kell s ebbe bele egyezik Naito. Ha a szívfájdalomba bele lehetett volna halni, a lány már 5-6. x is meghalt volna, annyira fájt neki. Gin miatt, a kötelességét nem tudó elvégzés miatt ,és amiatt ,hogy megszeretett olyan embereket akikkel végeznie kellett volna, végül...mégis kiálltak érte...*
Én..
*Néz rájuk nagy szemekkel ,majd őszinte mosoly jelenik meg az arcán.*
...köszönöm.
*halkan nevet egyet a srác közbe szólásán majd Alice-ra pillant.*
Te ezt engeded ?

*Kissé felderül arca*
Nincsmit Hana..
És.. én..
*Lehajtja fejét pár másodpercig, majd felnéz*
Sajnálom..
*Kiküzdi magát Naito fogásából*
Nos, ha Naito egyszer úgy dönt, vigyáz rád, akkor az egyenlő a teljes korlátozással, úgy vigyázz!
Viszont megvédünk, ha kell, bárhol, bármikor.
Csak kiabálj. Másodpercek kérdése és ott leszek.

Teljes korlátozás?
Én nem szívom az emberek vérét...
*Teszi karba a kezeit*
Egy vámpír, egy vadász és egy grufti... ezt szépen összehoztuk...

*Mosoly van az arcán *
Most már értem miért olyan vidám mindig Maaya mióta kilépett...
Tudom...és hidd el, semmi.
Fáj...de nem lehet a múltat megváltoztatni.
* Nézi ahogyan Alice kiszabaditja magát ,majd zavartan néz.*
Teljes korlátozás ? Vagyis nem mehetek sehova ?
*Felderül az arca.*
Köszönöm ,de ne felejtsd el ,hogy elviekben vadász vagyok...
én sem vagyok teljesen gyenge.
*Aztán Naitora pillant s viccesen megszólal.*
De ,csak nem úgyan aban az értelemben...
Nah ebben hasonlítotok .
Emlékszel...az első beszélgetésünkor... rájöttem miben is hasonliotok.
*majd Alice-ra pillant*
Ahhoz képest sokat szöksz el tőle...
*biccent az elgondolkodó Naito felé*
Érdekes egy csapat lesz ez

*Elmosolyodik*
Mindig lázadó voltam.
Valamilyen szinten vissza kell adnom a folytonos szivatását egy kis aggódásban.
És mivel nos ő...
Eléggé félt, és nehezen engedne bármit, ha vele vagyok, nehezebb lenne vadászni - hisz folyton lemaradna, vagy bármi mást cselekedni.
Így ezért jobb sokszor távol nélküle, még ha ki is készítem avval, hogy sokat kell keresgetnie.
*Közben megkordul gyomra*
Vadásznom kéne..

*Ahogy besötétedik, egy újabb alak kerül elő, nappali szálláshelyéről, áldozatot keresve...*
Hmm... több napja nem ettem
*Fától fáig halad, halk, gyors mozgással az erdőben, fekete ruhában kardjával a hátán, szemével a fák közt, mozgást keres, és közben hallgatózik... de más vadászokkal ellentétben ő nem állatokra les... hangokat hall a fák közül, arra halad, majd pár száz méter távolságban egy fa tetejére ugrik, közben nem töri meg a csendet. Onnan pillantja meg a 3 alakot, ám még nem igazán veszi ki, kik ők*
Remélem emberek...

*Mivel sem Naito sem Hana nem veszi még észre, egyből felkapja az apró neszre a figyelmét. Keresni kezdi a hang forrását, de mivel elég sötét van már, nem tudja kivenni, melyik fán áll, és kicsoda. Halkan szólal meg*
Megyek enni, mielőtt baj lenne.
*Összevont szemöldökkel tesz pár lépést az egyik fa felé, de az pont nem jó választás. Azt hiszi, egy apró mókusról van szó, így egy másodperc alatt a fán terem, az összes madár a hirtelen ricsajtól felrepül. Ám más semerre. A szemközti fán megpillant egy nagyobb sötét alakot.*
Életemben nem láttam ekkora bagolyt még...
Nembaj, minél nagyobb, annál több vér..
*Lassan, de biztosan tesz egy mozdulatot a faágon, és villámgyorsan átvetődik a másik fára, egyenesen rá Kaiji nyakára, s mivel ő megbillen, elég csúnyán érnek földet.*

Hikari Alice wrote:

Életemben nem láttam ekkora bagolyt még...

/... XD/

*Alice után pillant, majd vissza Hanára*
Emlékszem...
*A lány elé lép*
Hát... üdv a csapatban!
*Kinyújtja a kezét*

*Mosolyal néz Amy után aki ,mint valami macska ugrott rá az eledelére. Aztán a srác hangjára vissza pillantott lepödöten ,végül arcán újra egy mosoly jelent meg.*
Köszönöm, Naito.
*Fogott vele kezet miközben a szemébe nézett. Még mondott volna valamit ,legalábbis emiatt nyitotta ki az ajkai ,azonban ez elmaradt ,mikor egy hatalmas puffanást hallottak. Igen Alice zuhant.*
Amy...minden rendben ?
Jobb ha így hívom őket.
*Miközben arra pillantott váratlanul megcsapta Kaiji erejének a nyomó érzése.*
Van még itt valaki...
*motyogta Naito felé.*

[ Igen ,az nagy volt XD. Üdv Kaiji ^^]

*Amint földet ér fel is pattan, és egy közeli fa törzséhez ugrik, majd nézi a fekvő alakot*
Egy vámpír, de hogy hallott meg? ...
*Kaiji szemei egy pillanatra sárgán felvillannak a holdfényben, és ahelyett hogy megvárná, a vele szemben lévő alakot felugrik a fára, majd egy, a Hanabi-ék közelében lévő fára ugrik*

Hah?
*Arra kapja a fejét, amerre a lány is néz*
Nem érzem... akkor vámpír lehet...
Amy, jól vagy?

Francba...
*Annyira elveszti fejét, hogy nem érzi más auráját, csak arra összpontosít, hogy a furcsa alakot megfogja. Mivel érezte, hogy nem állat, hanem emberbőre van, utána ered. Felpattan a fára, és mikor Kaiji menekülne, megragadja csukójánál fogva, és lerántja a fáról*

*összevonja a szemöldökét s úgy mered arra ahova most Alice ugrott. Kinyújtja Naito elé a kezét ,hogy ne menjen sehova, ha akkarna.*
Várj...
*Pillant oda ahol megjelentek váratlanul a vámpírok.*
Ismerem őt...találkoztam vele már.
Amy!
Ne egyél belőle ,ő is vámpír ,méghozzá nemesi , neked mérgező !
*kiáltotta aggódva ,remélte eljut a lány agyáig a dolog ,de felkészült arra is ha éppen nem.*

*amint a földre érkezik egy fémes hang hallatszik, majd valami felvillan az éjszakai fényben... egy pengét tart Alice nyakához, közben a másik kezével, amelyet a lány megfogott, szintén megfogta a lány csuklóját hogy már ha akarja se engedje el, szemei pedig ismét megvillannak, de egy szó sem hagyja el a száját*

*Idegesen néz bele a fiú szemeibe, majd ahogy a sötét ruha kicsit többet mutat arcából, elkerekednek szemei. Mivel mozdulni nem bír, és ha tudna sem tenné a penge miatt, csak halkan, remegő hanggal szólal meg csodálkozva*
...Kaiji?