Erdő - Vampires' Island

Eltelt az idő és elment mindenki....
ideje nekem is menni.
*Pillantott a csillagos égre ,hol csak a hold világitott ,majd elindult ő is az ösvényen Higure fele.*
Maaya ...remélem jól vagy....

[Higure]

*Másnap lassan sétált az erdőben ,majd a kis tavacska partján megállt s leült a fübe.*
Huh ,én is megtaláltam ,remélem nem most akarnak idejöni a fönök és Amy.
De...annyira szép.
*Teszi bele a kezét a vízbe, majd játszani kezd s egy kedves mosoly jelenik meg az arcán.*
Vajon mi lesz ma ?
*Sóhajt ,majd kiveszi a csatot a hajából s a hosszú barna haja ráomlik a vállaira majd teljesen elér a háta közepéig. Figyeli ahogyan a halak játszanak előtte.*

[jóéjt]

*Másnap csak sétált az erdőben. Mezítláb volt s élvezte ahogyan a fű simogatja a lábát s most minden nyugodt. Igazából kezdte megkedvelni ezt a helyet ,bár még magának sem ismerte meg. Cipőit a kezében vitte ,haja most is ki volt engedve ,valahogyan így esett neki most jól. Vagy csak azért mert a tónál tanyázott sokáig ,s elaludt ott ?
Most azonban sétál s ahogyan a szél néha megfújja a haját az engedelmesen csapdossa a lány hátát s vállait.*
Nagyon szép ez a hely....
*Néz fel a lombkoronák közé ahonnan a nap egy kicsit bebujik bár már megy le.*

[ akkor ma XD]

*Ráérősen sétál az erdőben, kedvenc helyéhez, kezében egy kaviccsal, amit néha feldob-elkap.*
Egy ideje nem láttam Alicet... úgy tűnik, nem elégaz, ha tudom, merre van...
*Sóhajt egyet, majd hirtelen megáll, a kavics pedig leesik mellette*
Már megint egy ember... és már megint nem tudom melyik...
*Bosszúsan összehúzza a szemöldökét, és elindul abba az irányba, ahonnan érzi a furcsa energiát. Nem is kell sokat sétálnia.*
Áh, Hanabi-san! Jóregg... *Észreveszi, hogy a nap lemenőben van*...estét.

*Megérzi ,hogy valaki közeledik de nem nagyon foglalkozik vele. Kicsit összébb húzza magát viszont.*
Úgyis elmegy ha nem érdeklem...
*Amikor azonban meghallotta az ismerős csengésű hangot, lepödöten felnézett s felé emelte a fejét. Arcán megjelent egy apró mosoly s biccentett .*
Jó estét Takanori-san.
Mi jót csináltál mostanság ?
Nem mutatkoztál... mondjuk nem is volt nagy dolog...sok.
Amy-vel beszélgettem csak.
* Lehunyta szemeit mosollyal ,majd rápillantott.*
Hogy-hogy erre ?

Amyvel? Mi van vele? Mintha egy ideje kerülne...
*Húzza el a száját*
Mellesleg csak sétálok. Élvezem a napfel... lementét.

*Egy idő után feladja Kaiji keresését, így visszatér az erdőbe, majd egy idő után figyelmes lesz báttya hangjára*
Jaj ne.. Kerüld Griewer és az egyéb emberekről való említést..
*Lassan előbukkan egy fa mögül, majd kicsit meglepődik Hana jelenlétén is*
Sziasztok!

Jól van...bár tegnap én sem láttam .
Tegnap előtt nagyon éhes volt...nagyon.
*Pillant rá*
Nem hiszem ,hogy kerülne. Nem tudom hol lehet most...
ma még nem találkoztam vele ,de azt tudom ,hogy ha minden igaz
holnap elmegy a Városi Mulatságra.
*Vállatvon félrevont fejjel*
Sajnos csak ennyit tudok.
*Bolint*
Értem... én is...valahogy így...
*Néz újra fel a lombkoronák lyuka közé ahonnan most gyönyörűen átvilágit a nap maradék fénye. Váratlanul a szökeség hangjára elmosolyodik s int neki*
Ááá. Amy!
Jobban vagy ?

*Halványan elmosolyodik*
Naito és Hana kettesben?
Lemaradtam valamiről?
Csak nem tényleg elhívta a mulatságra?
Persze, jól, mint mindig.

Mulatság?
*Húga felé fordul, köszönés nélkül rákérdez*
Mi az, hogy elmész a mulatságba? És nekem nem is szólsz? Egyedül akarsz elmenni?!
Meg vagy őrülve?

*meglepődik s zavartan néz kettejükre.*
Ajajj...nem kellett volna ?
Nem tudtam
*Elhúzza száját miközben Amy-felé néz.*
Sajnálom..
*Váratlanul megfogta a fiú vállát*
Várj! Ne támadj rögtön rá.
Nem volt biztos, csak tegnap előtt tudta meg...szólni akart
éppen tegnap előtt neked...
csak elcipeltem valahova, az én hibám.
Ne őt szidd .
Aztán meg elfelejtette mert nem volt lényeges biztos...
*Védte meg a lányt s eleinte Naito szemébe nézett majd Amy-re ,halvány mosollyal.*
Igaz Amy ?!

*Először báttya haragos szavaira kirázza a hideg*
Basszus, tudtam, hogy ez lesz..
*Majd Hanára néz egyben döbbenten és hálásan*
I..Igen, pontosan. Így volt.
Amúgy meg egyedül megyek, nem lesz bajom.
Éjjel lehet kimegyek a faluba vadászni, kutyabajom sem lesz holnapra.
És te miért nem mész el Hanával?
Nagyon jó lesz ~~!

Szó sem lehet arról, hogy egyedül menj, hallod?! Tudom, milyen idiótán viselkedsz már napok óta...
Ütődött lány...
*Morogta az utolsó mondatot inkább magának*
Utálom az ilyen mulatságokat...

* Döbbenten néz mikor Amy szóba hozza a dolgot ,majd zavartan elmosolyodik.*
Ugyan ,nem lényeges....
Ne erőltesd rá a bátyádra, nem mindenki szereti ezeket a murikat.
*vállatvon*
De köszönöm.
Szerintem egyedül is elleszek.
*Majd ránéz Naito-ra*
Ne mondj ilyet rá. Igenis figyelt mostanság.
Az már más dolog ,hogy elkerültétek egymást...
Hiszen nyaralni vagytok itt.
Hadd menjen el ,max vele mész vagy figyeled...

Nem..
*Rázza meg fejét*
Nem kell velem jönnie.
Tudok magamra vigyázni, és lesz ott, aki majd figyel rám, nem csak én leszek egyedül vámpír.
*Mondja kissé halkabban, majd lehajtja fejét, amint végighallgatja Naito szidását*
Nem tehetek róla, hogy éhes vagyok...

Hmpf...
*Elfordul, és elindul ki az erdőből*
Gyűlölöm a vámpírokat... gyűlölöm... gyűlölöm őket...

*Szomorúan néz a srác után ,majd Amy-re pillantott. Lassan közelebb sétált hozzá s elmosolyodott felé biztatóan.*
Ne szomorkodj..csak felkapta a vízet...
Biztos aggódik ,ez a legjobb testvérek közt is előfordul.
Nálam is volt ilyen...
*Nevetett fel egy picit.*
... Gin mindig is ilyen volt. Kis undok bestia ,de szerettem.
Mindig beleszólt mindenbe és undokoskodott...de csak azért mert
aggódott miattam..
*kezdte el ,aztán rájött sokat mondott. Egy pillanatra elhúzta a száját.*
Vagyis....
A lényeg,hogy megfog oldódni...
Túl sokat beszéltem..

Rendben, hogy aggódik, de evvel csak azt éri el, hogy énis megutáljam..
*Sóhajt, majd eszébe jut valami*
Gin.. Gin.. Olyan ismerős ez a név..
Gin a bátyád volt?

Ugyan...
Miért ,ki utálja még ?
*Meglepődik ,majd a következő kérdésre elhúzza a száját zavartan.*
Az öcsém.
De elválasztottak minket nagyon régen ,úgyhogy azóta nem láttam.
Füllentettem...de muszáj volt. Bocs Amy.

Az öcséd..?
Az öcséd akart rád vigyázni?
Nem fordítva kellett volna ennek lennie?
*Összevont szemöldök*

*sóhajt*
Tudod milyenek a tini fiúk.
Ők a menők s ezt be is akarják bizonyítani.
Amúgy meg.... csak 1 évvel volt fiatalabb.
*Pillant rá*
de nem lényeges.
Régi história...
Mond csak... mi történt veled tegnap ?
Azt hittem mondtad Takanori-nak a murit....
Sajnálom ,hogy megemlítettem neki.
*ül le s néz rá. Közben a szél néha megfújja a hajukat.
A cipőt lerakja maga mellé s játszik pár fűszállal.*

Semmigond.
Tudtam, hogy Griewerrel nem fog elengedni.
Túl veszélyes szerinte, bár részben igaza van, de ő semmi rosszat nem akar nekem. És lehet jön Kaiji is.
*Magyarázkodik*
Tegnap?
*Elgondolkodik*
Semmi különös, egész nap az erdőt jártam, de nem ettem még semmit.
*Majd hirtelen megszólal*
Régebben én is ismertem egy Gin-t. Vagyis még egy incidensem alkalmával, de kétlem, hogy ő lett volna az, akkor volt vagy 18 éves.

*felnevet egy picit*
Hát igen..a fiú tesók ilyenek.
Akkor jó...
Ha bízol bennük az jó...
*pillant el ,majd vissza lepödöten*
Tényleg ? Mondjuk biztos sok Gin él...
Milyen incidens volt ?
*elmosolyodik bár picit látszik ,hogy szomorú*
Akkor végül elmész a mulatságba vagy nem ?
*pillant rá érdeklődve.*
Bár szerintem azzal is felhúztad a bátyád ,hogy szóba hoztál engem...
*zavart mosoly*
Ne aggódj, tudok magamra vigyázni ,ő meg el lesz biztosan....

*Legyint*
Ugyan, Ő biztos bír téged, nemigen beszélget lányokkal könnyen, ma meg amikor jöttem, ahogy láttam, beszéltetek
*Mondja mosolyogva*
Éhes voltam, hideg októberi nap volt..
*Arca elkomorul*
Egy kisfiú családját öltem meg.
Nem tehettem róla, hetek óta nem ettem akkor.
És később jöttem rá, hogy mit tettem..
Ha jól emlékszem csak egy kislányt hagytam életben, talán a testvérét, vagy valami rokonját, kiskori barátnőjét.
Fogalmam sincs..

*Zavartan elmosolyodik*
Inkább jót nevet rajtam.
Csak akkor találkoztunk...
*elmosolyodik a lány felé.*
Hiába vagy vámpír... őszintén szólva szeretek veled beszélni ha normális állapotban vagy Amy.
*nevet egy picit ,majd mikor meghallja a dolgokat elkerekedik a szeme s arcán látszik az a hatalmas fájdalom ami végigment rajta.*
Család...Október...nem..nem lehet...
*Szemeivel a lányt fürkészi, azonban arcán rajta van az aggodalom minden formája.*
Melyik faluban volt ?

Köszi, örülök, hogy amikor normális vagyok, még van pár ember aki annak gondol. ^^"
*Összevonja szemöldökét*
Jaj, ne..
*Hanára néz zavartan*
Takamacu-ban...
Minden rendben, Hana?

* Teljesen le lett bénulva, váratlanul összehúzta magát s direkt eltakarta arcát, hogy ne lássa a lány.*
Takamacu, te voltál...te voltál...MEGÖLEK!
*felpattant s kinyújtotta a kezét Alice felé. Az energiája hatalmasra nőt váratlanul s maga az energia mező repítette csapkodta a haját.
A szemében égett a bosszú tűze ,de közben remegett egy picit, s már a könnyek is gyülekeztek a szemében.*
Csak egy kézmozdulat és vége....vége...

*Ekkor megtorpant*
Maaya:Lényegtelen ,miért ölsz...nem gondolod Hanabi ?
Ha ölsz ,bármily okból gyilkos vagy. Olyan ,mint ők...
Alice:Nem tehettem róla, hetek óta nem ettem akkor.
És később jöttem rá, hogy mit tettem..
* A gondolatok csak jártak a fejében ,nem tudta mit tegyen. Mire hallgasson a szívére vagy az esszére. Melyik lenne a helyesebb megoldás ?
Egyik sem...egyik sem...Végül a szemei elüresedtek ,mintha valami meghalt volna benne s letette maga mellé a kezeit.Csak meredten nézte a szökeséget, aki semmit nem tudott kiolvasni a szeméből.*
Hát találkoztunk....Hikari Alice....
*Mondta ,bár hangja elcsúkló volt, küszködött a könnyeivel.*