Erdő - Vampires' Island

*Ugyanott ül, ahol tegnap is, hogy még, vagy már, azt nem részletezem, és az eget figyeli. Maga elé kapja a kezét, és tüsszent egyet*
Egészségemre.
*Törli meg az orrát, majd ismét elterül a kövön*
Fene ebbe a nagy szélbe...

*Egy fa stabilabb ágán ül, egyik lábát felhúzva az ágra*
Hmm... mondtam hogy hűvös napunk lesz... de vannak akik ilyenkor is az erdőben mászkálnak...
*És hasonlókon gondolkodott, de nem mozdult a fáról, majd gondolatai irányt váltottak...*
Amy...
*súgta halkan a levegőbe, majd tovább fülelt az ágról*

*Igaza volt, pont megtorpant egy fa mellett, amikor egy fűbe tévedt gallyra lépett. Magában átkozta magát szerencsétlensége miatt, de mivel tudta, hogy már lebukott, lassan elősétállt, gonosz mosollyal arcán. Igazán az éhsége tette ilyenné, most bármivel beérte volna*
Á, szia!
*Pár méterre megáll tőle, ami igazából önmaga kontrollálása miatt történt. Nem látni, de időközben próbálja lélezetét visszatartani*
Hogyhogy erre, ekkora szélben?
*Haja nagyon lobog a szélben, néha fél arcát is eltakarja*

* Szemei kicsit összeszükülnek ahogyan a szökeségre mered, látja azokbana szemekben a vérengzést ,azt ,hogy egy védtelen embernek ideje sem maradna előlle...s ahogyan a fogai kibújnak néha a vigyorából...*
Szia. Te vagy Takanori húga, nemde , Amy ?
*Pillant rá ,majd halovány mosoly jelenik meg a szájánál.*
Ne gondolj rögtön rosszra, csak készülj fel Hanabi.
Szeretem a szelet...elgondolkodtató.
* A szél egyre erősödik s már az ö haját is lobogtatja ,bár az össze van tűzve nincs kiengedve. Szinte farkasszemet néznek egymással.*
És te ?

*Feldobja az egyik kövét a levegőbe, és elkapja, ezzel szórakozik egy kis ideig, majd felül*
Alice már megint egy emberrel... fene, hogy nem tudom, melyikkel...
*Feltápászkodik, és lassan, zsebredugott kezekkel elindul abba az irányba amerre a nyomkövetőt érzi*
Sétáljunk...

*Ahogy a szél erősödik, Hana hajának és bőrének illata egyre erősödik. Gyorsan jobb kezét, amivel eddig magát védte a széltől orra elé kapja. Előréb lép lassan pár lépést*
Igen, én vagyok.
A te neved nem is tudom..
*Pár másodpercig visszatartja levegőjét*
Téged hogy is hívnak?
Játsszunk még kicsit..
*Közben érzi, hogy más is közel van, de annyira Hanára koncentrál, hogy nem tudja kivenni, pontosan ki*

*Megunja az üldögélést és leugrik a fáról, majd elindul egy irányba, felmérni a környező erdőt*
Talán belefutok valakibe aki segíthet...
*Halkan és figyelmesen halad*

Ruisu Hanabi.
* Feleli s nézi a vámpírt ,nagyon figyelmesen*
Készül valamire...látom..de csak akkor támadok..ha ő is.
* Készenlétbe helyezi magát s egyre jobban érzi a lány erejét. Úgyanakkor valami más is közeledik ,de most csak Amy-re koncentrál. Egymás mozdulatait nézik...ki fogja kezdeni ?*

*Mégközelebb megy, majd mélyet szipant a levegőbe. Újabb lépéseket tesz, már alig van 1 méter közöttük, majd akkor végez sétájával, mikor kb 15 centi választja el őket*
Mondd csak..
Mennyire vagy félős típus?
*Elmosolyodik, miközben szemfogai kikacsintanak*

*Ráérősen sétál húga felé, de mikor nem olyan távol magától megpillant egy alakot a fák és bokrok között, megáll*
Megint egy vámpír... francba már, hogy őket sosem érzem meg...

*Eleinte a szívverése nagyon felgyórsult ahogyan a lány egyre közeledett egyre jobban mozdult meg ott bent. Ezeket levegővételek fokozatos tempója is kisérte ,majd amikor megszólalt Amy, Hanabi egy pillanatra lehunyta szemeit s ránézett útána. Azonban most nem volt meg ezek ,minden megszűnt s hihetetlen elszántság állt benne.*
Hazudnék ha azt mondanám nem félek....azonban ,megtudom magam védeni ,ha fogaidat belém mélyesztenéd....Előre szólok ,nem biztos ,hogy jó ötlet.
Miért nem keresel egy állatott....?
* Tartja a tekintetett s ez igazából mindkettőjükben valami adrenalint és vágyat búzdit a harcra. Mindketten kitartanak, s ez tetszik a másiknak.*
Sajnálom fönök...próbálom tagadni...
*Ebben a pillanatban meglepödik a másik láttán*
És most ?

*Ajka még mindig mosolyon áll*
Az állatok szélben különösen gyorsan menekülnek búvhelyükre. Aligha találnék valamit is. Különben is, neked tökéletes lenne a véred.
Tudod..
*Kicsit elkapja tekintetét*
Nagyon éhes vagyok.
Őrjítően éhes..
*Súgja fülébe*

*Meglátja a fiút a fák között és elindul felé*
Üdv!

*Felhúzza az egyik szemöldökét*
Hú, de nyílt.
Viszont.
*Biccent felé*

*Megrebben a szeme a szavak hallatán. AHogyan hangsúlyozza.*
Nincs magánál...Az éhség elvette az eszét...
* Figyeli jobban meg, Amy túl közel van a lányhoz ,már túl közel ,de még türtöztetti magát ahogyan Hanabi is. *
Nem kénne harcolnom Takanori húgával... de ha csoda nem lesz... nem hagyom ,hogy kíszivja a vérem...vagy megfertőzőn az ölelés kórjával... nem leszek élőhalott, legalábbis még nem akarko az lenni sem meghalni.
És mi lesz... ha nem kapsz enni ?
* Pillant rá ,egy halovány mosolyal Aztán derült égből villám csapás váratlanul valami érzés elragadta s kikerülve a vámpírt elfutott, a vihar erősődőtt ,és ez már nem volt normális.De nem volt gyáva...*

[Bocsi mennem kell ]

*Közelebb ér*
Bocs a zavarásért, de te itt laksz a faluban?
*Nézi a szemeit, és próbálja megérteni mit lát, de nem igazán megy neki*
Mi ez az alak? ...

/Oooh... Szia Hana!/

Csak nyaralok.
*Állja a vámpír tekintetét, és halványan elmosolyodik*
Keresel valamit? Talán tudok segíteni.

Értem... Nos az igazság hogy nemrég érkeztem ide, körbenéztem, de maradt pár dolog amit megkérdeznék valakitől aki jobban ismeri a környéket... Hmm... mellesleg még be sem mutatkoztam... Kaiji Shenin vagyok...

*Mikor már épp harapott volna belé, a lány hűlt helyét bámulja, és hatalmasat kiált. Már teljesen elborult az agya*
A picsába!!
*Idegesen rohanni kezd a nagy viharban, élelem után kutatva, miközben észre sem veszi, hogy elhalad Naitoék mellett*

*Kezet nyújt Kaijinak*
Sanada Takanori. Szívesen segítek, ha tudok.
*Amikor Alice elhalad mellette, leengedi a kezét*
Csak egy pillanat.
*Megfordul, és tesz egy-két lépést húga felé*
Hé te! Mit csinálsz?
*Kiált utána, majd sóhajt*
Eszméletlen...

*Meglátja a szőke lányt aki arra haladt*
Mi... talán...
Ő meg ki volt?...
*néz a lány után*

*Pár méterrel arrébb megáll tőlük, hatalmasat fékez, majd nekitámaszkodik egy fának, és szaporán veszi a levegőt. A nagy csöndben hirtelen meghall egy madárcsiripelést- aki talán nem is sejtette, hogy élete utolsó hangja volt. A lány, reflexszerűen hatalmasat ugrott, és mire a madár újabbat rikácsolt volna, már Alice fogai között végezte. Hirtelen köhögés volt hallható, a szárnyas a földön végezte. Alice leugrott, és köpött egyet*
Gyűlölöm a madarakat.

*Meglepetten néz vissza Kaijira, mintha el is felejtette volna negyed perc alatt*
Ó, ő a húgom. Vele nyaralok.
*Egész testével visszafordul, és ismét elmosolyodik*
Szóval, mit szeretnél tudni?
*Kérdezi, mintha mi se történt volna*

*továbbra is a lány felé néz*
őő... a húgod? Biztos hogy jól van?
egy vámpír a húga?... de most nem is ez a lényeg...
*lassan elindul a lány felé*

*Az erdőben mászkál, mintha keresne valamit /má' megin/, aztán meglátja Alicet*
Jólvan, azt hiszem túlesek rajta. Gyorsan.
*Odasurran mögé, és a vállára rakja a kezét*
Hahó.