Erdő - Vampires' Island

Igen.
*Feleli, majd belép Kaiji elé. Tekintete megváltozik, fagyossá, és morbiddá torzul, de továbbra is mosolyog*
Szerintem nem akarja, hogy zavard. Kicsit még álmos.

*Kirázza a hideg Luther érintésétől. Megfordul, de még mindig eléggé ideges állapotban van, így nem méltatja szóra. Gyorsan arrébb lép, és a fának támaszkodva liheg, miközben jobbra fordulva kiszúrja a felé tartó Kaijit*
Egy újabb vámpír?

*Komor tekintettel a fiúra néz...*
álmos... de szerintem inkább éhes... elég veszélyesnek tűnik ilyen állapotban, szerintem figyelned kéne rá... ha valóban a testvére vagy...

Most is figyelek rá...
*Vonja meg a vállát*
Csak azt te nem látod.

Neked meg mibajod?
*Felvonja egyik szemöldökét*
Rosszkor zavarok?

*A hirtelen jött hangtól felemelkedik, és izomból egy balkezes ütéssel a fáig taszítja Luthert*
Fogd már be!
*Továbbra is liheg, majd elindul Naitoék felé, s ahogy megérkezik, hangja elhalkul*
Naito..
Éhes vagyok..

Mit csináljak veled, te lány...
*Sóhajtja halkan*
Sajnálom, most mennem kell. Biztos tud más is segíteni.
*Biccent Kaiji felé, majd megfogja húga kezét, és elindul vele távol a másik két vámpírtól*

*vizsgálódó szemekkel nézi a lányt, majd amikor a szemébe néz, egy különös érzés tölti el...*
Jól sejtetettem...
*csak nézi őt és figyeli az érdekfeszítő eseményeket*
Köszi... de azt hiszem már nem lesz szükségem segítségre...
*mondja halkan magának miután a beszélgetőpartnere elment*

Ne, Naito..
*Furcsán végigméri Kaijit. Kiszakítja magát Naito kezei közül, és visszasétál hozzá. Csak megáll előtte, mire szapora lélegzete fokozatosan lelassul. Kezét óvatosan felemeli, bár először gyorsan meggondolja magát, majd újra megpróbálja... Megérinti mutatóujjával Kaiji kézfejét, arcáról az idegesség teljesen eltűnik. Hátrál pár lépést ijedten*
Te.. Ki vagy?

*Megcsóválja a fejét*
Idióta...azt se tudja mit akarok...
*Körülnéz, majd leül egy közeli fa tövébe*

Hmm?
*csodálkozva nézi az előtte állót*
Én? Kaiji... egy vándor aki erre tévedt...
*mereven szemléli a lányt kissé értelmetlenkedő arccal*

*Áll egyhelyben Kaiji előtt pár lépéssel. Mereven állja ő is tekintetét. A furcsa érzés teljesen átjárja*
Vámpír.. és annyira nyugtató a közelében lenni..
*Döbbenten áll, majd hogy megbizonyosodjon saját maga igazáról, még pár métert távolodik, s lélegzete egyre szaporább lesz, de mielőtt újabb baj történne, közeledni kezd. Ismét szemeibe néz*
Ne haragudj..
*Kezét végigsimítja arcán, és hitetlenkedőn megrázza fejét*
Ilyen nincs..

*Visszafordul, furcsállva figyel*
Mit művelsz?

*egyenesen áll és vár, de őt is meglepi a váratlan, és nem kevésbé érdekes helyzet*
Segíthetek valahogy?
*kérdi nyugodt és tiszta hangon, közben a szél kissé elhalkul*

*Megfordul, hogy Naito felé nézzen*
Naito, emlékszel amikor a nyugtató aurájú vámpírokról beszéltél?
Mit is mondtál, mennyi az aránya, hogy felbukkanjon egy? 1 milló az egyhez?
*Kaiji szemébe néz döbbenten*
Elmúlt az idegességem, Kaiji...

Hmm...
*nem igazán érti miről van szó*
Ennek örülök... de ez nem változtat a tényen hogy enned kell... öhm... megkérdezhetem a neved?

*Gondolkodik, hogy az eredeti nevét mondja-e*
Végtére is vámpír.. Csak nem hozzájuk tartozik
Alice vagyok.
*Kezet nyújt*

Hmm? Alice?
Értem...
*kezet nyújt*
örülök...

*Miután kellőképpen kigondolkodta magát, feláll és leporolja magát. Azzal a lendülettel elindul valamerre, hátha megtalálja amit keres.*
Akkor majd legközelebb beszélek vele...Ha lesz olyan. Végülis..tökmindegy.

Nos, azthiszem nekem valami kaját kéne találnom..
*Megvakarja tarkóját*
Te hogy bírod itt, ember nélkül?

Nos a városban vannak emberek... de állattal is megelégszem... igazából nemrég érkeztem ide, és elég jól bírom, tehát még nem volt ilyen gondom...

*Nekidől egy fának, és figyeli őket*
Megnyugató aurájú vámpír... azaz nemes?

*Megrázza fejét*
Két hónap alatt nagyon kevés embert tudtam enni, mert túl nagy a kockázata, hogy meglátnak.
*Sóhajt, majd a leereszkedő napra néz, és óvatosan távolodni próbál Kaijitól*
Mennem kell, a szél elállt, keresek valami harapnivalót.
Kösznök mindent, remélem még találkozunk.
*Azzal gyorsan rohanni kezd*

[mennem kell, baii]

*Az égre emeli a tekintetét*
És még itt is hagy... pedig az előbb még engem szekált...
*Kaijira pillant*
...
*Zsebre dugja a kezeit, és ellöki magát a fától*
Le a kalappal előtted.

Rendben, remélem menni fog...
*továbbra is ott áll és nézi amíg eltűnik...*
Alice? Pedig biztos voltam benne...
Hmm? Mire célzol?