Erdő - Vampires' Island

*Bár olvasgatja a könyvet, elméje messze jár. Fejében egy furcsa sziget van és egy különös testvérpár...*
Vajon...ők lennének azok? Különös érzés az megvolt, főleg a lány. Egy állattetemmel a kezében. Érdekes...egyelőre várunk...

Ha kinyírnálak, sokkal jobb életem lenne...
*Temeti az arcát a tenyerébe, és nagyot sóhajt*
Mostmár tényleg rád rakok egy nyomkövetőt.
*Elővesz a tarisznyájából egy bőrszíjon lógó kis követ, és a tenyerébe temeti*
Prevenire!
*A tenyere felizzik egy pillanatra, majd a követ Alicenak nyújtja*
Tessék. Nem baj, ha nem a nyakadban van. Nem hinném, hogy előnyös.

*2-3 óra után felriad álmából, ugyanis a fáradtságtól spontán elaludt*
Elaludtam? Mindenem megvan..? Remélem az a lány nem lopott el semmit.
*Miután leellenőrizte hogy mindene megvan-e, útnak indul az erdőben*

Nade..
naito, az istenért műveled ezt velem!
*Sóhajt*
Nem vagyok már kislány, hogy folyton a nyomomban légy, tudok magamra vigyázni!
*Halvány mosoly*
Ne aggódj miattam.

Tudom, hogy nem vagy már gyerek, de látod, az előbb is mit csináltál! Ha máshogy nem megy, majd így...
*Alice mögé lép, a nyakába köti a szíjat*
Commoror! (marad)
Majd levesszük, ha elmúlt a veszély.

*Unottan nézegeti a könyvet, egyszer azonban furcsa energiát érez. Körbepillant és elkomorodott képpel kémleli a terepet.*
Furcsa...mintha valaki mágiát használt volna...
*Végül megvonja a vállát és tovább olvas...*

*Meglátja Alicet és Naitot*
Hm...az az a lány akivel nemrég találkoztam..de az ki a franc, és...mi a francot csinál?
*Döbbenten néz*

*Mérgesen toporzékolni kezd*
Naito, ne tedd ezt velem!
Ez így nem ér!
*Mérgesen próbálja leszedni nyakáról, de lehetetlen. Idegesen hadonászni próbál tőrével, majd megpróbálja leszedni avval, de sikertelen a próbálkozás*
Most miért kellett ez?!

*Karba teszi a kezeit*
Tudod, jól, miért.
*Mérgesen elfordul, és ekkor veszi észre az őket figyelő Luthert*
Mi a jó élet? Már megint egy vámpír?

*Nem bírja tovább, és Alice láttán hangosan nevetni kezd, majd rádöbben hogy elárulta magát*
Mindegy...biztos már észrevettek.

*A hirtelen hangra megfordul*
Hé, te!
Ne röhögj ki!
*Toporzékol*
Kettészedlek két másodperc alatt!

*Alice felé fordul*
Tán őt is ismered?

*Mégjobban elkezd röhögni*
Kettétépni, igen! Hah! Pont most!

[ Sziasztok ^^]

* Fut az erdőben ,s mikor végre leáll ,csak kapkodja a levegőt.*
Ki gondolta volna ,hogy itt vannak kutyák...
Ááá...kiváncsí vagyok vajon a csapat többi része merre lehet, és egyáltalán hova tűntek azok tegnap....
*sóhajt s már ment volna tovább ,mikor hangokra lett figyelmes ,így átsétált egy bokornál s meglátta őket, kikerekedett szemmel.*
Milyen kicsi a világ....ezek a tegnapiak

/Szia Hana =D/

*Felkapja a fejét*
Megint.
*Körbepillant, de nem lát senkit*
Fura... pedig közel van.

Igen, ő egy két lábon járó szerencsétlen vámpír..
Most viszont mennem kell bátyus.. Éhes vagyok..
*Avval a lendülettel el is tűnik*
[mennem kell, baii ^^ és szia hana^^]

Méghogy szerencsétlen...idióta fruska.
*Elfut*
[Én is megyek, lóéjt nektek.]

[ Sziasztok ,jóéjt XD ]

*Kicsit hátrál ,nehogy észrevegyék s leguggol.*
A 3-ból maradt 1... De nem érzem veszélyesnek...Még jó...
*Cseppek a fejénél miközben gondolkodik*
Griewer kapitány azt mondta ,kerüljük a feltűnést...
Ehhez képest kíváncsi vagyok hova tűntek el.
Hát igen, tény ami tény ,nem feltűnősködnek.

*Ahogy a lány megmozdul, megérzi a jelenlétét, és hirtelen abba az irányba fordul*
Játszunk?
*Lassan elindul a bokor felé, megáll előtte és kinyújtja a kezét, de végül meggondolja magát - nem kellene idegenek előtt mágiát használnia. Így csak kikerüli a bokrot, és tétován néz a mögötte guggoló lányra*

hm ?
*Kerekedtek ki a szemei hiszen megérezte váratlanul a fiú jelenlétét, s egy gyors reflexszerű mozgással hátra ugrott ,aminek következtében most a fiúval szemben volt.Először védekező pozícióban áll ,de egy gyors mozdulattal s zavart mosollyal lekezelte ezt egy normálisabba.*
Ne feltünösködj
*Gondolta azonban észrevette a tekintetét a srácnak s valamit furcsállt benne.
Normálisabban leporolta a ruháját ,majd az 5. csendes feszült perc után végre megszólalt.*
Csak kiabálásokat hallottam...
*Pillantott rá, sokan nem hitték el hogy vadász, nemcsak mert fiatal.*

És annyira megijedtél, hogy elbújtál a bokorban?
*Gúnyosan elmosolyodik*
Mit keres egy ilyen magadfajta leányzó egy ilyen veszélyekkel teli erdőben?
*Körbenéz*
És egyedül?

Nem ijedtem meg ,de nem szerettem kalamajkába kerülni ,ha észrevetted volna volt veled 2 vámpír....s mint gondolom tudod én nem vagyok az....ahogyan te sem.
* Pillantott rá s a kérdésére felvett egy gúnyos mosolyt ő is.*
Mit érdekel ez téged ennyire ? Tán egy kaszaboló sorozat gyilkos vagy ?
* Majd sóhajt s elmosolyodik de tartja Naito tekintetétt.*
Mint látod nagylány vagyok.
De ezt én is kérdezhetném tőled....szépen itt hagyott a barátnéd és barátod...

*Halvány mosoly*
És ha az lennék, mit csinálnál? Megállítanál? Gondolod menne? Hiszen, mint az előbb mondtad, nem vagy vámpír.

*Hosszú idő után felpillant a könyvből és feláll. Könyvét elrakja, majd kardját magához ragadva elindul ki az erdőből.*
Elég hosszú volt a nap, lássuk milyen is este a mi kicsiny falucskánk...ha szerencsés vagyok még találkozok Amyvel vagy valamelyik társammal útközben, vagy ott....
*Ahogy lassan megy egyszer csak megérzi egyik társa erejét a levegőben.*
Heh...még szerencse, hogy ennyi idő után emlékezetembe véstem a lány auráját...Kuroi, az új lány....

*Kissé sietős léptekkel halad a számára idegen erdőben majd meglát egy kimagasló fát, odamegy majd felugrik rá és megpillantja Higure-t nem túl távol*
Hmm... érdekes sziget... remélem itt nyugtom lesz egy kis időre...
*A fa tetejéről egyenesen a földre ugrik és tovább halad a fau irányába*