Erdő - Vampires' Island

Nem ,de te sem.
*Csipőjére teszi világos kezeit. *
Nem szép dolog lebecsülni a embert a külseje alapján a....
* Nem tudja a nevét így hirtelen elakadt ,majd elmosolyodott haloványan.*
Hiszem ,hogy nem csak te tudnál nekem olyat mutatni ami új, hanem én is neked. Azonban ,nem azért jöttem ide ,hogy bajt keverjek... sem ,hogy harcoljak ha nincs mire.
*Nézett körbe, majd kezet nyújtott az idegen felé*
Akkor kezdjük előlről. Örvendek Cinikus úr. A nevem....
Mit mondjak most ? Úgysem ismerhet, nemrég kerültem csak a csoportba...
A nevem Ruisu Hanabi.
Nem árt a elővigyázatosság.

Sanada Takanori.
*Kezet fog a lánnyal*
Ezesetben miért vagy itt a szigeten? Már ha szabad érdeklődnöm.

*Ahogy sétál meglát egy igencsak nagy sietségben lévő alakot. A férfi a következő pillanatban egy magasabb fára felugrik és a város irányába pillant.*
- Nocsak...ahogy sötétedik, úgy jönnek elő az éjszaka lényei?
*A férfi leugrik és sietős léptekkel halad tovább, Griewer pedig a nyomába ered...*
Kár rejtőzni, úgyis megérzi a szagom...

Érdeklődni szabad ,sőt választ is adok Takanori.
*Néz rá ,majd el .*
Mindenkit elvesztettem aki fontos volt nekem...s mivel a faluban csodabogár voltam, eljöttem onnan.
S ez 3/4 igaz is...
És te ? Miért pont ide jöttél a barátaidal ?
*néz rá*

*Hamar észreveszi hogy követik*
Lehet, hogy egy vadász...
*Egyszer csak megtorpan és megszólal*
Miért követsz?

Nyaralunk.
*Mosolyodik el*
Csodabogár? Nekem átlagosnak tűnsz. Mármint, ezt nem sértésnek szánom ám.

*Ártatlan mosollyal az arcán éri utol a férfit, majd megáll mellette*
- Én? Én nem követlek, egyszerűen én is a faluba tartok. A véletlen műve, hogy előttem jártál pár méterrel...mögöttem is lehettél volna, ha nem sietsz ennyire...nemde?
*szemében ravasz fény csillan, majd kabátja zsebébe nyúl...*

*Meglepődik*
Nyaralni ? Érdekes választás...de nem biztos ,hogy rossz.
*Gondolkodik el ,majd nevet egy halkat.*
Nem veszem, bár meglepő.
Mondjuk te sem tűnsz éppen valami másnak.
* Viccesen megvizsgálja---> Magyarul : Guggol jobbra ,balra s nézi ,de csak viccből XD. Majd elmosolyodik a mutató ujjával jelezve *
Látod...
Az élet néha becsapós ^^
Sajnos mennyire is...

Heh...
*Felhúzott szemöldökkel figyeli, ahogy a lány körbevizsgálja, de azért elmosolyodik*
Tévedtem. Mégis furcsa vagy.

*figyeli a mozdulatait*
Értem... és voltál már a faluban? Először járok erre, érdekelne mi van itt...
*közben újra elindul, de figyeli a férfit*

*Követi az idegent.*
- Hozzád hasonlóak. Illetve már megbocsáss, de ha jól gondolom vérszívó vagy. A magasugrást és az utána való érkezést elnézve ez jutott az eszembe. Mellesleg az én nevem Griewer Wratwolf és egy vándor bárd vagyok, amolyan kalandor fajta. Egy-két napja érkeztem én is. Mi járatban erre felé?

*Mikor az illető elmesélte neki hogy vámpír kicsit összehúzta a szemét, de aztán hallgatta tovább*
Ha akarnám sem titkolhatnám magam ha tényleg vámpírok vannak erre...
Értem... köszönöm az információt... Kaiji vagyok és hozzád hasonlóan vándor, csak véletlen tévedtem erre...

Csak egyes emberek hozzák ki belőlem.
Te meg Cinikus.
*Nyelvet ölt rá ,majd halovány mosoly majd ránéz egy sóhajjal*
Amúgy csak viccelődtem... gondolod ilyen ugribugri vagyok ?
Mondjuk az nem probléma, örülj az életnek, amíg megadatik, ki tudja mikor veszik el.
*Leül a fűbe s előre mered.*
Sajnos van ,hogy az emberek nem értik meg a mást és félnek tőle, mert nem ismerik ,pedig ki tudja ,lehet nem is jó...vagy rossz. Ilyenkor tied a döntés.
*Rá pillant*
Vagy elfogadod az élet adta képességed akár átok akár nem s élsz ahogyan tudsz. Vagy elrejted örökre s akkor az életedben ténylegesen csak egy átok lesz.... lidércnyomás ,nehogy kiderüljön.
Én az előbbit választottam...bármennyire is vagyok furcsa.
* Nézi a kis pitypangot ami a fűben nővekedett*

Legalább beismered haver...nem mintha lehetne tagadni. Olyan szinten érezni az aurádon, hogy a felmenőid tiszták, hogy az lesokkol. Nemesi származású patkány...te is azt hiszem a listán leszel egy napon...
*Arcán továbbra is ott van az álszent mosoly, közben zsebéből kihúzza a kezét*
- Nem sokára megérkezünk...

*Csendben hallgatja a lányt, közben karba teszi a kezeit*
Átok? Lidércnyomás? Élet adta képességek? Nem igazán értem, miről beszélsz. Arra akarsz kilyukadni, hogy annak ellenére, hogy ember vagy, van valami különlegességed?

*Eléggé zavarja a társa... érzi hogy nem igazán barátkozni akar vele...*
Rendben... azt hiszem azzal kezdem keresek egy szállást...
*kezeit zsebre rakja, de továbbra is figyelmes marad, bár nem akarja hogy feszült legyen körülötte a levegő*

- Nos...én még megakarok valamit nézni mielőtt bemegyek a faluba. Azt hiszem elhagytam valamit. Ég veled...
*Ezzel faképnél hagyja a férfit és elindul arra, amerre érzi társa energiáját*
Francba..."ő" miatta nem nyírhatom ki ezt a patkányt se. Pedig ez egy kristály tiszta példány. az ilyenek a legfőbb gondjai az embereknek....

Uppsz ,ne feltünösködj te hülye lány!
* Magában már majdnem agyoncsapta magát ,de így csak zavart mosollyal figyelte tovább a virágot.*
Kutyatej...nem tartanak semmire ,sok van belőled ,s bár nem vagy nemesi ,mint a rózsa....szépséged egyszerűségében felülmúlja...
*Rápillant.*
Empátia nem más, vagy kártyavetés még hozzá...
Nem sok ,de elég ,hogy kinézzenek a faluból.
Kicsit kevesebbet mondtam...de nem gond.
Furcsa...hisz ha tudom megérezted ahogyan itt voltam...
ember nem érez, nem olyan erős az intuciója...a sima emberé legalábbis.
*Pillant rá aztán újra a virágra.*
Érted te nem vitás....Úgyebár Takanori.
*Kedves mosoly*

*Elmosolyodik*
A fenébe. Milyen igaz...
Azt hiszem, felesleges virágokról beszélgetnünk. Mindegyik elhervad egyszer. Az emberek - vagy a vámpírok - mások. Ezt te is tudod.

- Jól gondoltam, hogy ismerős hangokat hallok...
*Szólalt meg miközben az egyik fa mellett megjelent. Rábiccentett Naitora, majd a lányhoz lépett.*
- Mindenhol kerestelek, már a faluban kellene lennünk tudod-e?
*Naitohoz fordul*
- Bocsáss meg, tudod ő az útitársam. Legalábbis ő volt az aki mesélte, hogy létezik ez a sziget is és ő kísért el ide...

* Vesz egy mély levegőt.*
Nem teljesen, a növények olyanok ,mint az emberek. Elhervadnak majd újra növekednek s kinyilnak s újra növekednek. Ez a természet körforgása ami a legtöbb dologra igaz, hiszen a növények között is van parazita.
* Majd ránéz*
De igazad van...a vámpírok mások, mert náluk befejeződőtt a körforgás náluk nincs olyan hatalmas öregedés vagy hirtelen halál, sem betegség.
Csak szüntelen éhség...
Ha valahogyan meglehetne oldani ,az jó lenne. Nem gondolod ?
*Pillant rá*
Ezért is jó Higure...tudtom szerint békeféleség van....
*Ebben a pillanatban megjelenik mellette egy alak s szemei ahogyan rápillantana kikerekednek.*
Fönök...
Griewer úr...
* Motyogta ledöbenve*
Nem tudtam ,bocsásson meg ,csak sétáltam és találkoztam Takanori-val...
Rendes alak...
Mit fogok én kapni ^^"

Hmm?
*Griewerre pillant, majd vissza Hanabire*
Nem azt mondtad, hogy egyedül jöttél?

- Hát miután elvált tőlem, biztosan egyedül. Mivel az útnak egy kisebb részét a szigeten már mindketten külön tettük meg...
*A lányra mosolyog, de szemében láthatatlan harag gyulladt.*
Te szerencsétlen...
- Azonban mi van a húgoddal, Amyvel? Legutóbb is a sietséged miatt rángattad el...nemde?

* Látja a mérget, s ezért nyel egyet halkan ,majd elmosolyodik Takanori felé*
Pontosan. Úgy volt a nyomomban marad... de tudod milyen egy vándor ha meglát egy szép lányt...lemaradt s elváltunk... Én meg sétáltam ,gondoltam elég nagyfiú már...
*Nagy mosoly a srácra,majd meglepödik*
Szóval az a lány a húgod ? Azt hittem azért rohant el mert megbántottad a barátnőd...nem igazán hasonlitotok egymásra...
De nem vedd ezt sértések ^^

*Elmosolyodik*
Így már értem.
Amyvel pedig megbeszéltem, amit szerettem volna. És igen, ő a húgom. Mondták már páran, hogy nem hasonlítunk, de végülis nem vagyunk ikrek.
*Vonja meg a vállát*