Higure - Vampires' island

Nekem csak pihenés kell. Gyorsan gyógyulok..
*Bárdját rögzíti a hátára és elindul*

Ne akardd, hogy újra elvegyem!
*Mire a mondat végére ér, már Luther előtt áll*
Alice vagyok.
*Kezet nyújt*

Luther vagyok. És csak azzal fogok kezet akit tisztelek..
*Sóhajt egyet és leül a fa tövébe*

*Elhúzza száját, majd - maga sem érti miért, de leül mellé, előkaparássza újból a kötszereket, és mire Luther reagálni tudna, egyik sebét kitisztítja, ami valljuk be elég fájdalmas eljárás*

*Rezzenéstelen arccal ül, és néz maga elé. Nagyobb fájdalmakat is átélt már, mint egy seb fertőtlenítése*

Nem utasítottad el..
*Elmosolyodik*
Mégsem vagy annyira makacs és büszke.
*Ráköti a kötszert, majd folytatja a nyakánál*
Hol sérültél meg ennyire?

Megmondtam hogy apám felbérelt pár embert hogy öljenek meg, nem?

Miért bérelte fel őket?
*Lassan kötözni kezdi a fiú nyakát, átnyúl válla fölött, és óvatosan végez. Mint egy kiváncsi kislány leül vele szemben*
Itt nem fogod túlélni egyedül.
Mindenesetre..
Sok szerencsét.
*Lassan feláll*
Megyek, keresek magamnak valami harapnivalót..
[Erdő]

Nem ismersz engem. Keményebb vagyok mint hinnéd.
Mindenesetre, nem tudsz egy szálláshelyet a számomra?

*Egész délelőttjét a faluban való mászkálással töltötte, meg beszerzett néhány apróságot. Csakhogy húga már megint nincs sehol...*
Hjaj... azt mondta, az erdőbe megy... vajon még mindig ott volna...?
*Az égre emeli a tekintetét, majd sóhajt egyet és beletörődve elindul ki a faluból*

/Erdő/

*Beér a faluba, és hamar fel is méri a terepet, majd szállás után néz, hamar talál is egy éppen megfelelő fogadót ahol ellehetne egy időre... kifizeti a szobát majd bemegy, átpakol pár cuccot a nadrágjából a szekrénybe, majd leül az ágyára és hátradől, kezét a tarkóján összekulcsolva*
Nem utazom valami sok cuccal...
*majd gondolalati valamelyest sötétebbre változtak*
Igaz... vannak erre vámpírok, de vadászok is elegen, lesznek még itt nyugtalanságok, lehet nem kéne itt sokat időznöm... viszont...... Éhes vagyok.....

*Kis termetét ki használva s kislányos arcát megindul a bolt felé s próbálja odaadni a pénzt de túl alacsony amitől kicsit morcos lesz a boltos kezdi megsajnálni*

*Az éjszaka simán ráhonolt a városra a legtöb ember ilyenkor tudja mit kell tennie. Bezárkoznia ,s hogy miért ? Azok miatt kik nem bírják megállni , azok miatt kik az éjszaka teremtményei s nem kegyelmeznek ,sem gyereknek ,sem nőnek, sem őregnek. Mindegy mi vagy...számukra csak az áldozat. Egy kicsiny falat az étlapon. Egy könnyed szálas kimonó féleségben sétál a férfi az utcán. Hosszú haja világosan fénylik a hold egy-egy fényében ,ahol megcsillan , majd ráhullik vállára. Szagolgat előre is.*
Hol van az kinek élete nem fontos ?
Hol vagy aranyom....?
* Kezd érezni valakit*

*Ahogy beér a faluba, gyilkos tekintettel körbenéz, majd lehajtja fejét. A szél csak épphogy fúj, így haja kissé száll a levegőben. Kezeit zsebre vágja, és beleszagol a levegőbe*
Egy vámpírt érzek csak a közelben.. Nagyszerű.. Nem fog senki közbeavatkozni..
*Elindul az egyik mellékutcában követve egy fiatal férfit*

Mégegy vámpír ?
*Ahogyan megérezte ,váratlanul örült futásnak eredt a szél csak úy csapkodta ruhályának végét. Szemei elvörösödtek egypillanatra ,majd a sikátorba befutva, támadott. Nem vette észre a másik vámpírt a lányt. Csak az áldozatott ,akinek vére fröcsögött fel ahogyan karmait és fogait belemélyesztette a testébe. A lány arcára rácsöppent néhány vér csepp, s Nobu is csak egy szívás útán vette figyelembe a jelenlététt. Arcán megjelent egy vigyor ,izmai megfeszültek, megjelent az amiért mindenki odavolt, a vonzodás egy jelképe.*
Lám...lám egy újonc...tán éhes vagy ,kisasszony ?

*Túl gyorsan történt minden, a lány csak döbbenten pillantott a nemes vámpírra*
Milyen önteltnek néz ki..
Ismered a 'lányoké az elsőbbség' mondást?
Én akartam megölni..
*Mondja száját elhúzva, de a felajánlásra biccent egyet*
Nem bánnám, ha ehetnék belőle..

*Mivel az erdőt már megnézte magának, gondolta körbenéz a faluban is. Arra viszont nem gondolt, hogy éjjel semmi sincs nyitva...*
Mmmh... mostanában semmi se akar összejönni...
*Morogja maga elé, majd megsimogatja a vállán mocorgó kis mókust*
Baj van, picur? Érzel valamit?
*Körbenéz, de semmire se figyel fel*
Rohadt ösztönök... miért nem tudtam örökölni egyet se... egy semmirekellő voltál, apa...

*Nem szól semmit a gúnyos megjegyzésekre ,csak rápillant a lányra ,majd mint akinek ez megsem kottyan fél vállról véve a dolgot Alice elé dobja a haldoklót.*
De mihamarabb öld meg...
Nem szeretném ha olyanná válna ,mint mi.
*Jelentette ki ahogyan letörölte a vért a szájáról ,majdnyugodt hangon válaszolt a lánynak.
Sötét van mint látod ,az energiádból meg nem derül ki ,hogy nő nemű lény vagy-e .
Másnem.... eredetileg itt mindenben nekem van elsőbségem.
*Igazítja meg a ruháját, s minden mozdulatából látni nemességét ,mégha néha fenkölt is...vagy jeges....*

*Felvonja szemöldökét*
Amikor elhaladsz mellettem, szerintem elég egyértelműnek tűnik a hosszú szőke hajból, hogy nő vagyok. Mellesleg ki vagy te itt, hogy mindenben elsőbbséget élveznél?
*Nekikezd a halandó 'kifosztásának'*
Senki nem vagy te itt, attól, hogy nemesebb vagy, mint más, azt magasról leszarom.
*Mondja kissé nyersen*

*beér a városba és sétálni kezd egy utcán, de nem lát senkit, vámpírok jelenlétét érzi, de azt már megszokta, viszont vér üti meg az orrát*
Valaki itt vadászna?...

*A mókus leugrik a válláról, és elszalad valamerre*
Azt akarod, hogy kövesselek?
*Néz a kisállat után a lány, majd elindul utána. Sokáig szalad, amikor halk beszélgetésre lesz figyelemes. Lelassít, megáll, és nekitámaszkodik egy ház falának*
Vámpírok?

* Elkezd jóízüen nevetni *
A haj nem lényeg...néz csak az enyémre. Egy férfinak is lehet ,hosszú szöke haja.
* Majd váratlanul a halott fejére támaszkodva nagyon közel hajol a lányhoz s kicsit megmutatja ő is a foga fehérjét a lánynak egy nagy vigyorral.*
Mellesleg én miattam kapjátok ti a dögöket az erdőbe ,hpgy étkezzetek, ti akik a vegetáriánus módszerre eskőttük ,ti akik szégyent mondtok a fajunk valóságos kincsének. A finom izekre....
*Megnyalja a nyelvét. S a lány szemeibe tekint.*
Persze ,nem ismerlek. Új agy a szivegeten, nem igaz ? Csak nem a lány ki pusztitja napok óta az erdőnket s kinek a testvére halandó ?!
* Elengedi a holt fejét aminek a koponya csontja már kicsit megroppant alatta aztán felállt s úgy tekintett rá. Lehunyja a szemeit s megnyalja a szája szélét.*
Vadász...

*A falu egy távoli részében pihen, egy fogadóban.
Unottan nézeget ki az ablakon, közben Amyn gondolkodik.*
Biztosan ő lesz az...érzem, látom rajta. Már csak annak
a patkánynak a jelentésére kell várnom...
*Elmosolyodik, majd meghúzza az előtte pihenő poharat...*

*Érzi a hirtelen furcsa energiát, amit Kaiji áraszt. Mivel közel van, így könnyen megkülönbözteti Maaya aurájától*
Mondd, attól, hogy én próbálom kontrollálni magam, és kevesebbet kockáztatni, az nem egyenlő avval, hogyha tehetném, nem mindennap véren élnék.
*Állja tekintetét*
A családom kilétéről pedig maximum tippelhetsz, nem fogok pontos választ adni, még a végén azt hinnéd, ismersz.
*Az utca végébe néz, ahol megpillantja a két egymástól távol álló alakot*
Utánam jött volna..?

*Hallgatja a lányt,majd sóhajt egyet.*
Hogy ti néha mennyit aggoldalmaskodtok...
Úgy tűnik a vadászatnak vége..egyre többen vannak...
*Pillant a két alak felé. Ő is érezte őket ,s nem örült nekik ,de ezt nem is próbálta tagadani.*
Tán ismered őket ?
*Kérdezte a lányt.*
Az egyik friss vér...nagyon jó...de ilyen helyzetben nemjó dolog vadászni....a másik nemes...
Kiváncsi vagyok ki lehet....