Higure- Főtér

*Ahogy megpillantja Kaijit, és hirtelen átjárja a nyugtató érzés, elmosolyodik ő is*
Á, szia, mégis eljöttél?
*Majd bólint egyet*
Griewerék körül túl sok volt az ember...
Nem tudom, ő valahogy vonzza őket, engem meg irritál már a jelenlétük is.
Hogy vetted rá magad, hogy elgyere?

*oda megy a falhoz és ő is nekidől*
Szóval velük vagy? Amúgy te mondtad hogy nézzek el, gondoltam benézek, de igazam volt, ez nem az én helyem...
*közben nézi a nyüzsgő népet, de eszébe jut múltkori vadászata*
Remélem a múltkor nem ijesztettem rád nagyon...

Hát, nem igazán vámpíroknak való hely, ez igaz.
*Továbbra is tartja mosolyát*
Igen, Griewer valamiért nagyon ragaszkodott hozzá, hogy eljöjjek.
Ráadásul kifizette a ruhám teljes összegét.
*Mutat végig magán*
Nem értem.. Azaz nem hiszem, hogy puszta tetszésből csinálná ezt.
*Néz rá, mintha reakciójából akarná megnyugtatni magát, hogy Kaiji tud valamit.*

Tényleg, nem is mondtam, remekül nézel ki...
*mosolyog, de aztán komolyabb tekintettel a földet nézi*
Azt kérte szaglásszak körbe mi van velük...
Azt hiszem a bárd azt hiszi veszélyesek vagytok... nem tudom honnan gondolhatja... fogalmam sincs mit akarhat, de légy figyelmes...
*újra a lányra néz valamivel derültebb arccal*
de lehet hogy csak ennyire tetszesz neki neki...

*Felnevet zavartan, láthatólag jól esnek neki Kaiji szavai*
Kétlem, hogy csak a kinézetem miatt akarna ennyire beszélgetni, vagy elhozni valahova. Itt van egy csomó szép nő. Én vámpír is vagyok, öldöklök, ő meg egy bárd, aki pont az emberek oldalán áll.
*Halvány mosoly*
Tényleg, és te nem néztél már itt ki valakit magadnak?
*Vigyorogva odamutat egy fiatal lányra nem feltűnően, aki igencsak feléjük nézeget pár méterről barátnőivel*

Ehh..
*kissé zavart mosollyal a lány irányába néz*
Áh... nem játszom ilyet... még felfalnám amilyen édes... ha érted mire gondolok.
*Mondja félig viccként*
Persze lehet élettelibb lenne számomra a bál ha valakivel járkálnék itt, de csak nem kérek meg akárkit hogy mászkáljon velem. Meg te is tudod hogy a vámpíroknál bonyolult az ilyesmi... nem szívesen járkálnék egy emberrel...

*Elmosolyodik*
Nekem mondod, aki egy bárd oldalán sétálgat úgy, hogy mindig arra figyel, ne őt, hanem valami idegent se faljon fel..?
*Felnevet a szójátékon*
Miért nem keresel valami vámpír lányt?
Nem lennél ennyire magányos az erdőben.
Nekem meg azt hiszem griewert kéne lekoptatnom kicsit.
Kezdi azt hinni, hogy tőle függ az életem szerintem...

* ^^ *
Már megszoktam ezt... nem azt mondom hogy nem voltam vámpír csajszival, de huzamosabb ideig senkivel nem maradok meg mivel folyamatosan vándorlok... de ha adott a helyzet kihasználom, szóval miattam nem kell aggódnod... de neked el kéne döntened mit akarsz, ne hagyd hogy kézen fogva irányítsanak... csak tanács
*felnéz az égre*

*Felvonja szemöldökét, majd mivel látja, hogy egyre több az ember, megszólal*
Hé, menjünk le a partra..
Kezd nagyon idegesíteni ez a sok ember.
*Távolról int Hanának, hogy a tengerpart felé mennek, és nemsokára visszajön, aki - remélhetőleg - átadta az üzenetet Griewernek, és sietősen elindul Kaijival oldalán*
Mióta ismered amúgy Griewert?
*Néz rá kiváncsian*

Mióta a környéken vagyok... az erdőben futottunk össze, csak bemutatkoztunk, azóta sem tudok többet róla..
*megy a lánnyal*
[part]

*Amyt figyeli végig, majd miután Kaijival elmentek Hanához fordul.*
- Bocsáss meg, de van egy kis dolgom.*Kacsint rá vigyorogva, majd
elindul a tömegben. Egy ideig követi a lányt, aztán mikor látja, hogy elhagyják
a falut elgondolkodva áll meg.*
- Vajon mit tervezel Shenin?
*Arcára ravasz mosoly ül ki.*
- Akkor az lesz a legjobb ha változtatok a forgató könyvemen...
*Suttogja, majd visszamegy a buliba és Amyre várva élvezi a mulatságot...*

* Figyelte ahogyan Alice elmegy s ő is intett neki. Mikor Griewer megjelent ,elmondta a szőkeség üzenetétt*
Értem...persze...
*Pillant a férfi útán aki elindult a tőmegben utat vájva magának. Talán visszajön egy idő múlva ,talán nem, a lány egy gyors fordulatot vesz s elindul egy másik irányba a tömegben.*
Elment....vajon követi őket ? Bármi is van.... ha Alice Kaiji-vel van ,akkor nem kell félteni..
*Kikeveredett a tömegből s egy kicsit kevésbé élénk részen állt meg ,ahol nem voltak sokan. A sikátor ott volt tőle nem messze ,de nem volt érdeke arra menni ,csak megigazítva a ruháját leült a hideg kőre ami átvette az idő hőmérsékletét. Csak nézett előre ,a lábait felhúzta s arcát rátemette ,hogy az tartsa. Az ég is kezdte felvenni az egyre sötétebb alakot, egy ideje már egyedül volt a lány. Szemeit az égre emelve a csillagokat fürkészte ,mintha válaszokat adnának neki. Pedig sajnos nem tették.*
Remélem jól van Alice.... s vajon hol van Naito ?
Mondjuk... nem tudom miért gondoltam ,hogy eljön....
Nem szereti az ilyen helyeket s ezért megértem....
*Szemeit lejjebb emelte egy kisebb tömegre akik vagy 10 méterre voltak a lánytól. Fiatalok , gyermekek akiknek ez történetesen nagy élmény volt. Ritkán lehetett ekkora felhajtás itt. Még ritkábban olyan ami kisgyerekeknek is jó volt. Talán emiatt ,azonban egy halovány mosoly megjelent az arcán.*
Szerintem azért megérte..
Ha más nem ezért a képért, amit itt látok. Az aprányi boldogságot
ami olyan törékeny ,mint az üveg s mégis kimutatják, nem rejtik véka alá.
Az már más ,hogy az éjszaka jöttével ,mások is történnek itt...a gyermekeket hamarosan hazaviszik... remélem azért nem tör rám valaki...csak mert éhes...
*Ajkait váratlanul egy hatalmas sóhaj hagyja el s arcát teljesen beletemeti a lábán lévő textílíába. Mintha odafagyott volna várt, és várt. Maga sem tudta mire.*

*Kisebb késéssel de azért ő is megjelenik a mulatságon, szokásos ruhájában, zsebretett kezekkel mászkál a rengeteg ember között. Nem túlzottan érdekelte ez a rendezvény, ezért nem is csípte ki magát, de így is megnézi magának néhány lány, ami rohadtul idegesíti. Elhalad a földön gubbasztó Hanabi mellett, csak kát lépés után veszi őt észre, így visszatolat, és megérinti a lány vállát*
Hát te?

*Lassan felpillant az érintésre de előbb szólal meg ,mint látná ki is volt az.*
Ha éhes kérem távozzon ,nem vagyok jó elemózsia...
*Sóhajt ,aztán felpillant s zavartan elmosolyodik.*
Áhh...bocs..
Hogy ,hogy végül eljöttél ?
*Mutat egy picit a melette lévő helyre a kövön ,hátha marad egy picit Naito ,ha nem akkor meg úgysem veszi magára. Figyel újra előre, s megpillant pár lányt akik elégé mosolygnak a fiú felé. Elereszt egy mosolyt s rápillant.*
Csak nem odavannak érted?
Mindegy...sajnálom Naito.

Hm? Mit sajnálsz?
*Kiveszi a kezeit a zsebéből és leül a lány mellé*
Jöttem szórakozni.
*Vág be egy fintort*
Látom te is nagyon élvezed a bulit.
Netán valami baj van?

*Nemsokkal később elindul az erdő felé, hogy megnézze mit csinál Amy és Kaiji*
- Talán nem fog megölni, ha izgulok miatta...

*Botját a hátára vetve sétál be a falu szívébe, és meg is döbben az ottani tömegen*
Mennyi ember! Hihetetlen!
*Csodálkozó arccal sétál a kiállított asztalok között*
Itt tudok szerezni rengeteg szuvenírt...

*Ahogy elvegyülten játszik lantján a tömegben, megpillantja Maayát és gyorsan kap is az alkalmon. Abbahagyja a zenét és odalép mellé*
- Üdv Maaya...mi járatban a faluban? Azt hittem kerülöd a civilizációt...
*Kérdi közömbös arccal*

Hmmm?
*Griewer felé fordítja a fejét, és elereszt egy feszült mosolyt*
Összekeversz valakivel, Wrathwolf...

- Ugyan-ugyan...muszáj ilyen formálisnak lennünk egymáshoz? Elvégre bő egy évig együtt dolgoztunk, még ha az alatt csak 2 vámpírt is kaptunk el...ha jól emlékszem. Mesélj hogy telnek azóta a napjaid? Kellemes dolog lehet biztosan, nem mocskolni a kezed...bár ha minden igaz én is befejeztem...
*Mondja komoly tekintettel...*
- Ha jól emlékszem te előtted se lehet túl sok titka az embernek...
*közelebb hajol a lányhoz és a fülébe súgja.*
- Magyarán tudom, hogy mindent hallottál...
*Elhajol majd mosolyogva pillant rá.*

Igen *Teljesen szembefordul Griewerrel, és a mosoly is eltűnik az arcáról*, hallottam, hogy már megint az életeddel játszadozol... de hogy egy lányért... hát, sokszor csalódtam már benned, de ekkorát soha.
Mellesleg... jó döntés volt.

- Bár valószínűleg nehéz lesz mindenkinek, ha ő ide jön...ezt a kockázatot most fel kell vállalnom. Elég ha ránézek...elég ha meghallom a hangját. Ő jut az eszembe.
*Elfordul*
- Te mit fogsz tenni, ha ő eljön? Tudtommal az erejének a gyengéje ismert, mégis elérhetetlen...

*Elereszt egy gyenge sóhajt*
Semmit sem tudok róla... egy évembe került, hogy elfelejtsem, és az a helyzet, hogy sikerült is.
*halkan elneveti magát*
És nem hiszem, hogy ő valaha is tudta volna, hogy én ki vagyok.

- Gondolod? *Kérdezi elmélyülten*
- Mert mit kellett volna tudni rólad? Az apád egy híres vadász volt ez tiszta, te meg a lánya...aki ellentétes szempontokat képvisel. Ő az emberek feljebb valóságában hitt, te meg a faji egyenlőségben. Irányítod és ismered a természetet...én körülbelül ennyit tudok...
*A lányra néz komoly tekintettel*

*Mosolyogva Griewerre néz*
Úgy értem, nem hinném, hogy számon tartaná egytől egyig, ki dolgozik, illetve dolgozott neki. Itt nem a múlt a lényeg, hanem a jelen.
A múltat el kell felejteni...